Nyomtatás
Super User
Találatok: 2420

 

A kezdetek

Predchodkyňa súčasnej knižniceElődünket, a Komárom Megyei Könyvtárat 1831-ben alapították. Az állományt a komáromi születésű Kultsár István ( író, szerkesztő, színházigazgató) magángyűjteménye képezte. Végrendeletében 5000 görög, latin, francia, német és magyar nyelvű könyvet hagyományozott a megyére. Az állomány túlnyomó része a 16. és 17. századból származott. A 19. századot külföldi szerzők szépirodalmi munkáinak fordításai képviselték. Jelen voltak a magyar drámairodalom és a 18. század tudományos-ismeretterjesztő művei is.

hist 1

 

 

Az idők folyamán az könyvtár magába olvasztott több egyesületi állományt és magánadakozók is gazdagították a gyűjteményt ,pl. id. Szinnyei József és a Ghyczy-család. A 20.század elejére már 40 000-re duzzadt az állomány. Az első Kölcsönzési szabályzat 1905. január 1-én lépett életbe. Ekkor mintegy 1310 olvasója és 19 257 kölcsönzése volt a könyvtárnak. 

 

 

Nyilvános megyei könyvtár

muzeum

1913 novemberében elkészült a neobarokk stílusban épült Kultúrpalota ( ma a Magyar Kultúra Múzeuma található itt) s helyet adott az immáron a széles nyilvánosságot szolgáló megyei könyvtárnak is.
Az 1919. évi 430-as törvény kötelezővé tette a községi könyvtárak rendszerének kialakítását egész Csehszlovákia területén. Szlovákiában a folyamat meglehetősen lassan indult be, így csupán 1924. november elsején kezdte meg működését az új szervezeti rendszerben működő intézmény. Tevékenységét az Iskolaügyi és Népművelési Minisztérium égisze alatt megalakult helyi népművelési testület irányította.

1939-ben a felügyelet jogát a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége vette át. 1940-től 1943-ig a könyvtárat a város igazgatta.

 

 

Járási könyvtár és módszertani központ

 hist 21951-re kiépítették a helyi, járási és kerületi könyvtárak háromlépcsős rendszerét. 1953-ban a Járási Nemzeti Bizottság elfogadta a helyi népi könyvtárak és a Járási Könyvtár alapszabályát. Az 1959. évi 53-as törvény alapján a könyvtár a járás könyvtári-módszertani központjává vált, ezzel egyidejűleg betöltve a városi könyvtár szerepkörét s magára vállalva a történeti állomány felügyeletét is. Ekkor már a mai Lehár utcában volt a székhely, 1966-tól pedig a Tiszti Pavilon épületében.

A gyermekrészleg 1965-től a Szakszervezetek Házában talált otthonra, 1984-től 2005-ig pedig a Duna Rakparton működött.

Az igazgatóság s vele az állomány jelentős része 1988-ban az Eötvös utcai új épületbe költözött.

A Tiszti Pavilon és a Duna Rakpart gyűjteményei 2007 elejétől a város történelmi központjában elhelyezkedő Nádor utca 8 –ba, a megyeháza újjáalakított épületébe költöztek.

 

 

 

Szinnyei József Könyvtár

1991-től a felügyelet joga a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumához került.

1997-ben a könyvtárat a Duna Menti Kultúrközpont részévé tette a Nyitrai Kerületi Hivatal s nevét Duna Menti Könyvtárra változtatta.

1999-ben jogalanyiságot nyert.

2002-től a Nyitra Megyei Önkormányzat irányításával működik.

2005. június 17-től, az alapítólevél 2. számú kiegészítésének életbelépésével a könyvtár neve Knižnica Józsefa Szinnyeiho v Komárne, Szinnyei József Könyvtár Révkomárom-ra változott s megszűnt a 16.,17., 18. és 19. századbeli történeti gyűjtemény felügyelete. Ezt 2006. június 15.-től a révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Menti Múzeuma látja el.